Már várjátok az animecont, mi? :) Az AnimeBlog idén is megszervezi a tudósítását, ami tavaly nem sikerült, de most reméljük, hogy segítenek sokan, önkéntesek, akik beszállnának a tudósításba. A tájékoztatót pedig itt olvashatjátok: ELOLVASOM!

A One Ok Rock japán pop-rock bandát 2005 nyarán alapította meg három középiskolás barát, Yamashita Toru(gitár), Kohama Ryota(basszus) (mind ketten a Heads, egy japán hip-hop banda tagjai voltak), valamint Alexander Onizawa(gitár). Azóta két újabb taggal, valamint rengeteg rajongóval lettek gazdagabbak. 

 Amikor arról beszélünk nagyon sokan, hogy eléggé el kéne egy-két változás az animevilág környékén, akkor nagyon gyakran beszéltünk arról, hogy például az AMV-nek nemzetközibb színteret kéne adni. Az EuroCosplay viszont remek lehetőség arra, hogy bemutassam nektek, hogy merre tovább és végre mindenki rájött, hogy még baromi hosszú út áll elöttünk.

 Amikor megláttam, hogy egyes oldalak már szinte reflektorfénybe helyezik a Durararát, rögtön elkezdtem érdeklődni. Egy újabb mainstream lesz ebből, vagy az undergroundok legalterebb animéjét fogjuk megkapni, amit egy tíz fős csoport magasztolt nekem az egekig. Magam sem tudom eldönteni az első epizód után, de nézzük mi is itt a helyzet.

Remélhetőleg sokan hallottatok már Makoto Shinkai mesterről, hisz nem kisebb műveken dolgozott, mint a Voices of a Distant Star, vagy a zseniális 5 Centimeters Per Second. Mégis 2004-ben varázsolta széles vásznakra egyik legnagyobb és legjelentősebb művét, a Kumo no Muko, Yakusoku no Basho-t, vagy ismertebb nevén The Place Promised in Our Early Days-t, egy 90 perces anime mozifilmet, ami újra definiálja az "emberi távolság" fogalmát.